Magyarországon az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségre tett szert a kedvtelési célú belvízi hajózás, hiszen egyfelől kiváló szabadidős tevékenység, másfelől a hajók tartóssága és az emelkedő balatoni ingatlanárak miatt remek befektetés is egyben. A kishajózás azonban felelősséggel is jár, hiszen amennyire gondtalan időtöltés a hajóvezetés, annál nagyobb gondosságot igényelnek a hajóval kapcsolatos tulajdonosi teendők, különös tekintettel a hajóvásárlásra és az azzal járó adásvételi szerződés, ahhoz kapcsolódó okiratok előkészítésére, a hajó valós műszaki követelményeinek ellenőrzésére, valamint belajstromozás céljából illetékes hatósághoz történő benyújtására.
A legtöbb kedvtelési célra vásárolt hajó kishajónak minősül, amely körbe a hatályos hajózási szabályzat alapján tartozik minden 20 méteres hosszúságot és 12 fős utasszámot meg nem haladó hajó és vízi sporteszköz. A jogalkotó ehhez a kategóriához is, megegyezően a többi hajóra vonatkozó szabályozással, eddig az ingatlan nyilvántartáshoz hasonló adásvételi feltételeket rendelt. A kishajók értékesítése és megszerzése ügyvédi ellenjegyzéshez kötött adásvételi szerződésben volt lehetséges.
2021. január 1-től azonban utóbbi szabályozás egy a lajstromrendeletet módosító kormányrendeletnek (668/2020. (XII.28.) Korm. rendelet) köszönhetően megváltozott, így az adásvételi szerződés már érvényes, ha azt végig saját kezűleg írták és aláírták vagy két tanú aláírásával -név és lakcím olvasható feltüntetése mellett- igazolják, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el.
A szerződésre irányadó már fentebb említett az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI.29.) Korm. rendelet szerint a szerződésben rögzíteni kell többek között a magánszemélyek esetén a felek személyazonosító adatait, lakóhelyét és állampolgárságát, az úszólétesítmény, jelen esetben a kishajó pontos megjelölését annak nevével vagy betű és számjelből álló lajstromjelével, az adásvétel szándékát és feltételeit, valamint a bejegyzésre jogosult beleegyező nyilatkozatát is.
A szerződéskötést megelőzően a hajó személyes megtekintése mellett fontos meggyőződni arról, hogy az általunk kinézett vízi jármű per és tehermentes legyen és alkalmas arra, hogy a hajózási hatóság azt számunkra belajstromozza. Belföldi lajstromban már szereplő hajó esetén a kishajó jogi helyzetének ellenőrzéséhez tulajdoni lap lekérdezése mindenki számára elérhető. A lajstromozás szintén a vevő felelőssége, hiszen mint jogosultnak, neki kell benyújtani a lajstromozási kérelmet a szerződés aláírásától számított 30 napon belül a jogbejegyzés jelenleg 31.000 forintos díjának megfizetéséről szóló igazolással.
A fentiekből is megállapítható módon egy hajó megszerzése jóval komplikáltabb folyamat a szerződés puszta aláírásánál. Álláspontunk szerint jelentős értéke miatt maga az írásbeli megállapodás is feltételei is nagyobb körültekintést igényelnek. Bár a hivatkozott kormányrendelet adott esetben egyszerűsíti a felek akaratát megtestesítő okiratot, szerencsére a bátor vásárlóknak szóló újítások mellett továbbra is van lehetőség a szerződés megkötésére ügyvéd segítségével.
Összességében elmondható, hogy belföldön kishajót vásárolni szándékozók számára mindkét lehetőség adott, a baráti-ismerősi megbízható források és tapasztalt vevők esetében a rendelkezés könnyebbséget hozott, a vitásabb, ismeretlenebb eredetű esetekben azonban továbbra is érdemes szakember segítségét kérni, hiszen egy hajó adott esetben felér egy ingatlannal.
Amennyiben a hajó adásvételi szerződésekről bővebb információval szeretne rendelkezni, úgy a Kapcsolat menüpont alatt található elérhetőségek bármelyikén forduljon hozzám bizalommal és megbízás esetén megküldjük Önnek a szerződés megkötéséhez szükséges adatbekérőt, valamint egy tájékoztatót az aláíráshoz és be/átlajstromozáshoz szükséges és javasolt hajóval kapcsolatos okiratokról/okmányokról.
