A Ptk. 6:14.§ (1) alapján az álképviseletnek két esetköre van. Az egyik amikor képviseleti jog nélkül tesz valaki jognyilatkozatot pl.: ügyvezető a megbízatása lejártát követően a társaság nevében szerződést köt egy harmadik személlyel. A második, amikor valaki a képviseleti jogkörét túllépve tesz jognyilatkozatot pl.: együttes képviseleti jogkörrel rendelkező törvényes képviselő önálló képviselőként tesz jognyilatkozatot, vagy meghatározott ügykörre képviseleti jogkörrel felruházott munkavállaló az ügycsoporton kívüli eső ügyben tesz jognyilatkozatot.

Miért veszélyes, ha nem ellenőrizzük egy cég képviseletében eljáró személyt?

Például Ön, mint építőipari tevekénységgel foglalkozó cég (harmadik személy) elvállal egy kivitelezési munkát egy másik cég (álképviselt) tulajdonában álló ingatlan felújítására. Írásban szerződést kötnek az Ön cégének törvényes képviselője, valamint megrendelő egyik munkavállalója (álképviselő) aláírja azt. Elvégzi a munkálatokat, majd a megrendelő cég ügyvezetője elutasítja a kifizetést azzal, hogy nem tudja ki volt az, aki megrendelte a munkát, de nem a cég képviseletére jogosult személy írta alá a szerződést. Azaz álképviselt cég ügyvezetője nem hagyja jóvá az álképviselő jognyilatkozatát.

A kialakult álláspont és a bírósági gyakorlat szerint az ilyen szerződés létre nem jöttnek (nem létezőnek) minősül, hiszen az álképviselt megrendelő és a harmadik személy vállalkozó között kölcsönös akaratnyilatkozat hiányában szerződés nem jön létre. (Korábbi álláspont szerint az ilyen szerződések érvénytelennek minősültek.)

A nemlétező szerződésekhez semmilyen kontraktuális jogkövetkezmény nem társul, így csak a deliktuális felelősség esetén alkalmazandó jogkövetkemények lesznek irányadóak. Tehát polgári jog szempontjából nem indokolható (jogalap nélküli) vagyonmozgás kiegyenlítésére a harmadik személy az álképviselőtől és az álképviselt személytől jogalap nélküli gazdagodás jogcímén kártérítés igényelhet. Ebben az esetben az álképviselő és az álképviselt felelőssége harmadik személlyel szemben egyetemleges.

Megelőzés

Amennyiben Ön szerződést köt, úgy a szerződéskötés időpontjában minden esetben vizsgálja meg a cég nevében eljáró személy képviseleti jogát és jogkörét. Hiszen a cégnyilvántartásban pl. kft. együttes vagy önálló képviseletének ténye mindenképp feltüntetésre kerül.

Amennyiben bővebb információval szeretne rendelkezni, úgy a Kapcsolat menüpont alatt található elérhetőségek bármelyikén forduljon hozzám bizalommal.

A jelen cikkben található információk kizárólag tájékoztatásul szolgálnak, azok elolvasása nem minősül jogi tanácsadásnak, illetve nem hoz létre megbízási jogviszonyt. Az Önt érintő konkrét ügyekben kérjen jogi tanácsadást.

KÉRJEN IDŐPONTOT JOGI TANÁCSADÁSRA

  • info@tancziko.hu

  • +36 20 438 3281
    +36 30 737 43 14

  • személyes ügyfélfogadás:

    2300 Ráckeve, Kossuth Lajos utca 3.
    1053 Budapest, Ferenciek tere 4. (I. emelet) 19. kapucsengő