A hagyatéki tárgyalást megelőzően egyre több örökös/öröklésben érdekelt igényel jogi tanácsadást és/vagy hagyatéki tárgyaláson való képviseletet. A konzultációk során azonban kiderült, hogy a régi Ptk. és az interneten található információk gyakran megtévesztik az Ügyfeleket, ezért ebben a cikkben a leggyakrabban felmerülő kérdéseket gyűjtöttük össze.

A házastárs és a gyermek(ek) öröklése

Amennyiben az örökhagyónak volt házastársa és gyermeke(i) is, úgy az alábbi törvényes öröklési rendszer az irányadó:

Az elhunyt házastársa és gyermekei – beleértve az előző házasságból vagy házasságon kívül született gyerekeket is – egyenlő arányban osztoznak a hagyatékon.

Kivéve(!)Az örökhagyó tulajdonában lévő, házastársával közösen lakott ingatlant és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat kizárólag a leszármazók öröklik, de a házastársnak holtig tartó haszonélvezeti joga lesz rajtuk.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az örökösök az özvegyet nem utasíthatják arra, hogy hagyja el az ingatlant és azt tovább ne használja, hiszen a haszonélvezeti jog alapján az özvegyet megilleti a birtoklás-, a használat- a hasznosítás- és hasznok szedésének joga.

Ha nincs leszármazó, de van házastárs és még élnek a szülők

A közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat az özvegy örökli, tehát tulajdonjogot szerez az közösen lakott ingatlanon, de a hagyaték többi részén fele-fele arányban osztozik a házastársa szüleivel.

A házastárs csak akkor örökölheti végrendelet hiányában a teljes hagyatéki vagyont, amennyiben az elhunytnak nincsenek gyermekei és már a szülei sem élnek.

Élettárs öröklése

Az élettárs nem törvényes örökösei egymásnak, vagyis végrendelet hiányában semmit sem örökölnek a párjuk vagyonából.

Ha több, mint tíz éven át együtt éltek és közös gyermekük is született, abban az esetben sem törvényes örökös a túlélő élettárs és a közösen lakott lakáson sem szerez haszonélvezeti jogot. Ez azt jelenti, hogy a törvényes örökösök jogosultak az közösen lakott ingatlan elhagyására utasítani a túlélő élettársat.

Amennyiben halál esetére kíván valaki élettársa javára rendelkezni, úgy azt végintézkedéssel megteheti vagy adott esetben élettársi vagyonjogi szerződésben is rendezhetik a vagyonjogi kérdéseket.

Kötelesrész mennyi és kinek jár?

A kötelesrész a leszármazónak, a házastársnak vagy a szülőnek járó minimum részesedést jelenti, abban az esetben, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

A kötelesrész annak az értéknek az egyharmada, amelyet a Polgári Törvénykönyv 7:80.§ és 7:81.§ alapján a kötelesrész alapjaként kiszámolunk.

Fontos megjegyezni, hogy a kötelesrész nem jár automatikusan. A köteles részi kötelmi igényt érvényesíteni kell az általános ötéves elévülési határidőn belül.

A kötelesrész csak annak nem jár, akit az örökhagyó érvényesen kitagadott. A kitagadás okait a Ptk. taxatív felsorolja, tehát csak szigorú törvényi feltételek fennállása esetén beszélhetünk kitagadásról.

Sokan nem tudják, hogy a kitagadás is lehet érvénytelen vagy hatálytalan abban az esetben, ha az örökhagyó a kitagadás okaként feltárt magatartást megbocsátotta. A megbocsátás nem csak írásban, de akár ráutaló magatartással is lehetséges, azonban ennek bizonyítási nehézségei adódhatnak egy esetleges bírósági eljárás során.

Osztályos egyezség

A hagyatéki eljárásban az örökösök ún. osztályos egyezséget köthetnek, amely azt jelenti, hogy szabadon megegyezhetnek arról, hogy melyikük mit örököljön. Általában ingóságok (motor, gépjármű, szerszámok stb.) estében kerül sor az örökösök közötti megállapodásra, hiszen életszerű, hogy annak a tulajdonába kerüljön az adott dolog, aki azt eddig is használta vagy az örökhagyó halála után használni fogja.

Amennyiben örökléssel kapcsolatos kérdése van, úgy a Kapcsolat menüpont alatt található elérhetőségek bármelyikén forduljon hozzám bizalommal.

A jelen cikkben található információk kizárólag tájékoztatásul szolgálnak, azok elolvasása nem minősül jogi tanácsadásnak, illetve nem hoz létre megbízási jogviszonyt. Az Önt érintő konkrét ügyekben kérjen jogi tanácsadást.

KÉRJEN IDŐPONTOT JOGI TANÁCSADÁSRA

  • info@tancziko.hu

  • +36 20 438 3281
    +36 30 737 43 14

  • személyes ügyfélfogadás:

    2300 Ráckeve, Kossuth Lajos utca 3.
    1053 Budapest, Ferenciek tere 4. (I. emelet) 19. kapucsengő