A CSOK és az ehhez tartozó kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint a budapesti ingatlan árak növekedése – jelenleg stagnálása – miatt egyre több házasuló pár dönt úgy, hogy családi ház megvalósítása céljából kertvárosi, beépítésre váró telket vásárol. A legtöbb esetben már a beépítetlen terület vételára megtakarításokból, hozzátartozóktól kapott támogatásból és/vagy bank által nyújtott kölcsönökből kerül kiegyenlítésre.

A kivitelezés ideje alatt, – amely akár 2-3 évig is eltarthat -, a felépítmény megvalósításához felek által nyújtott vagyoni hozzájárulásai mégjobban szétaprózódnak.

Általánosságban elmondható, hogy azok a házasulók, akik házassági vagyonjogi szerződésben kívánják rendezni az életközösségük alatti vagyoni viszonyaikat, a telek tulajdonjogi arányairól rendelkeznek, azonban a felépítmény jogi sorsáról és annak, mint esetleges házastársi közös lakás használatáról már nem.

Nézőpontom szerint, a szerződésben célravezető rendelkezni a felépítmény közös/különvagyonhoz tartozásáról, hiszen az építkezések elhúzódása és a fent említett eltérő finanszírozási források miatt a „kulcsrakész” átadáskor – vita esetén – meglehetősen nehéz visszavezetni az addigi ráfordítások összegszerűségét. Azt, hogy az elkészült ingatlan tulajdoni arányai hogyan alakulnak, akár vagyoni hozzájárulásuk arányában, akár az építkezés addigi és további finanszírozási forrásától függetlenül meg lehet határozni, természetesen a felek akaratától és megegyezésük függvényében.

Nagyon fontos hangsúlyoznom, hogy az érvényesen létrejött házassági vagyonjogi szerződésektől egyoldalúan egyik házastárs sem térhet el, azt csak közös megegyezéssel tudják módosítani. Erre tekintettel tehát, a vagyontárgyak alvagyoni jellege és értéke vitássá nem tehető.

A Ptk. lehetővé teszi, hogy a házasulók/házastársak az életközösségük ideje alatt a törvényes vagyonjogi rendszertől eltérjenek házassági vagyonjogi szerződéssel.

A szerződés tartalmi része két csoportra osztható: Az egyik az úgynevezett állapotrögzítés, a másik pedig vagyonjogi viszonyokat rendező nyilatkozatok.

Az állapotrögzítés azt jelenti, hogy a felek meghatározzák melyek azok a vagyoni elemek, amelyek biztosan külön vagyonnak minősülnek a házasságkötéskor/házassági életközösség alatt. Fontos, hogy ezek az állapotrögzítő nyilatkozatok kizárólag tényeket rögzítenek, azaz később kizárólag a bizonyítást fogja megkönnyíteni, tehát rendelkező erővel nem bír.

Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy amennyiben egy ingatlan az Ön tulajdonában áll 1/1-ed arányban és a vagyonjogi szerződés megkötésekor az ingatlan-nyilvántartásban is ez a tulajdoni hányad szerepel és a szerződésben a másik fél által elismerésre kerül annak külön vagyoni jellege, úgy állapotrögzítésről beszélünk. Amennyiben azonban az ingatlan-nyilvántartási állapottól eltérően állapodnak meg a felek és az a tulajdonjogi helyzet megváltoztatását eredményezi, már rendelkező nyilatkozatról beszélünk.

A vagyonjogi szerződésekben nem csak a közös és különvagyoni elemek rendezését foglalhatja magában, kiterjedhet többek között a közös lakás használatára, megtérítési igényekről való lemondásra vagy a tulajdonszerzés arányának meghatározására is.

Amennyiben a házassági vagyonjogi szerződésekről bővebb információval szeretne rendelkezni, úgy a Kapcsolat menüpont alatt található elérhetőségek bármelyikén forduljon hozzám bizalommal.

A jelen cikkben található információk kizárólag tájékoztatásul szolgálnak, azok elolvasása nem minősül jogi tanácsadásnak, illetve nem hoz létre megbízási jogviszonyt. Az Önt érintő konkrét ügyekben kérjen jogi tanácsadást.

KÉRJEN IDŐPONTOT JOGI TANÁCSADÁSRA

  • info@tancziko.hu

  • +36 20 438 3281
    +36 30 737 43 14

  • személyes ügyfélfogadás:
    1027 Budapest, Margit körút 62. 5. em.
    2300 Ráckeve, Kossuth Lajos utca 3.