3:45 (1a) A kiválás történhet úgy is, hogy a szétváló jogi személy fennmarad, és vagyonának egy részével úgy hozza létre a jogutód jogi személyt, hogy annak egyedüli tagja lesz (leválás).

A szétválás fogalma, hogy egy jogi személyből „valamilyen módon” több jogi személy lesz.

Az egyes aleseteit a Ptk. az alábbiak szerint rögzíti:

• a különválás (megszűnik az eredeti jogi személy, vagyona több jogutódra száll, avagy egyszerűbben megfogalmazva: több másik jogi személy jön létre helyette jogutódként)
• a kiválás (megmarad az eredeti jogi személy, vagyonának egy része jogutódra száll át, avagy az eredeti személy mellett létrejön egy új is, jogutódként).

A leválás, mint új jogintézmény a kiválás egyik alesete, nagyban osztva a kiválás sorsát és a rá vonatkozó szabályokat.

Alapvetően abban különbözik a kiválástól, hogy a jogutód jogi személy tagja maga a jogelőd, azaz a szétváló jogi személy lesz és nem annak a tagja vagy tagjai, vagyis nem testvérvállalata lesz a jogutód, hanem a leányvállalata a jogelődnek.

Ha a leválással egyidejűleg új tag akar belépni a jogi személyek közé, úgy ez a tag csak a megmaradó és továbbműködő jogi személybe tud belépni, újfent a leváló jogi személy egyedüli tagjára vonatkozó szabály alapján.

Leválás során a jogelőd jog személy vagyonából leválasztott, önálló jogi személybe rendezett vagyontömeg tulajdonosává nem a jogelőd jogi személy tagjai, hanem maga a jogi személy válik.

Az illetékkedvezménynek ebben az esetben kedvezőtlenebbül alakulhatnak egy leválás esetén. A elválás nem tud kedvezményezett átalakulásnak minősülni, amennyiben a leválás során olyan vagyonelem kerül átadásra, amely visszaterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá tartozik (ingatlan, gépjármű, stb.), a vagyonszerzőnek szinte minden esetben illetékfizetési kötelezettsége keletkezhet.