Az alábbiakban ismertetésre kerül, hogy az eljárás mely esetekben alkalmazható, milyen feltételek szükségesek hozzá, valamint mikor nem lehetséges az igénybevétele.
Az automatikus döntéshozatali eljárást már az Ákr. bevezette. Ingatlan-nyilvántartási ügyekben ezen eljárás során a földhivatal az okiratszerkesztő ügyvéd által kitöltött és az ügyfelek által hitelesített űrlap, továbbá a rendelkezésére álló adatok alapján, emberi ügyintéző közreműködése nélkül hoz határozatot.
Automatikus döntéshozatal esetei
Bejegyzés esetén:
- Tulajdonjog bejegyzés: Amennyiben az átruházás tárgya az ingatlan egésze (1/1), és az ingatlan tulajdoni lapjának III. részén nem szerepel bejegyzett jog vagy tény. Fontos, hogy a széljegy is kizáró oknak minősül.
- Hitelintézeti jelzálogjog és önálló zálogjog: Az ezek biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével együtt történik.
- Egyéb jogok, illetve tények: Csak kivételt képező bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás esetén lehetséges.
Törlés esetén:
- Végrehajtási jog törlése
- Adóhatóság által bejegyzett jelzálogjog törlése: Amennyiben az adott adósság rendezésre került.
- Hitelintézeti jelzálogjog és önálló zálogjog törlése (a hozzájuk kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalomra is kiterjedően)
Mikor nem alkalmazható automatikus döntéshozatal?
- Társasházi ügyek
- Műemléki jelleg esetén
- Több egyidejű kérelem
- Külföldi, gondnokság alatt álló vagy kiskorú érintett
- Mezőgazdasági rendeltetésű földek
- Széljegy vagy felfüggesztett eljárás
A teljes eljárásra áttérés lehetősége
Ha az automatikus döntéshozatal hibát eredményez vagy az ügyfél nem ért vele egyet, kérheti, hogy ügyét élő ügyintéző bírálja el. Erre a döntés kézhezvételétől számított öt napon belül van lehetőség, ekkor a hatóság felülvizsgálja és érdemben dönt az ügyről.
Mi történik, ha a vevő több részletben fizet?
Az automatikus eljárás ellenére a használt lakás adásvételek esetében gyakran előfordul, hogy a vevő hitellel fedezi a vételárat, vagy megtakarításait használja fel, ami miatt a teljes vételár nem kerül egy összegben kiegyenlítésre a szerződéskötéskor. Ilyenkor az adásvételi szerződés rendszerint nem tartalmaz tulajdonjog bejegyzési engedélyt, ezért ezekhez az ügyletekhez kapcsolódóan tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog is megjelenhet.
A tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog nem minősül tulajdonjognak, így csak bírósági vagy hatósági elrendelés esetén, de automatikus eljárással nem jegyezhető be.
Az ingatlanügyi hatóság csak akkor dönthet automatikusan, ha az ingatlan tulajdoni lapján a III. részen nincs bejegyezett jog; amennyiben a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog szerepel, úgy a jogosult javára a tulajdonjog bejegyzésére sem automatikusan kerül sor.
A jelen cikkben található információk kizárólag tájékoztatásul szolgálnak, azok elolvasása nem minősül jogi tanácsadásnak, illetve nem hoz létre megbízási jogviszonyt. Az Önt érintő konkrét ügyekben forduljon kérjen jogi tanácsadást.
